FEGYELMI SZABÁLYZAT

Útmutató a horgászok fegyelmi ügyeinek elbírálásához

A Buzásvölgyi Horgász Egyesület 2012. jan. 14. –i  közgyűlésén elfogadta az egyesület fegyelmi szabályzatát. Az útmutató - a Fegyelmi Szabályzatot, az Egyesület vezetősége által 2011. dec.21-én jóváhagyott - "a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározására vonatkozó ajánlásokat", valamint az iratmintákat tartalmazza.

A fegyelmi ügyek intézésével kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

1. A halőrök, a halászati társadalmi ellenőrök kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az egyesület elnökének (vezetőségének) haladéktalanul bejelenteni. (Az elnök esetleges fegyelmi vétségéről a vezetőséget - választmányt - kell értesíteni.)
   
   A bejelentésnek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség rövid ismertetését, az elkövetés időpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és az esetleges tanúk személyi adatait. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető más horgászegyesület tagja. Ilyen esetekben ugyanis a Fegyelmi biz elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél, vagy a FVM halászati felügyelőjénél kezdeményez eljárást a vétséget elkövetővel szemben.
2. Az egyesület elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségről van szó, az elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját hatáskörben figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül kifogással élhet. Kifogás esetén az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni és ennek során az illetékes fegyelmi szerv (a Fegyelmi bizottság vagy a vezetőség) hoz első fokú fegyelmi határozatot.
   
   Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök írásban elrendeli a fegyelmi eljárást. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg írásbeli határozattal fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetőleg horgászatra vonatkozó jogát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az elkövetőnek, valamint ha az egyesület kezelésébe vízterület tartozik - a horgászattól való felfüggesztés esetén - az egyesületi halőrnek (halőröknek) és az egyesület társadalmi ellenőreinek.
3. A Fegyelmi Szabályzat 2. § b) és c) pontja értelmében az egyesület köteles a fegyelmi eljárást elrendelni azok esetében, akik ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak, illetve akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, továbbá horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.
   
   Az egyesület tehát tudatosan azt az elvet vallja, hogy a bűncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétség esetén az elkövető horgászok ellen az állami felelősségre vonás mellett fegyelmileg is el kell járni.
4. A fegyelmi hatásköröket a horgászegyesület szabályozza. Az útmutató készítésének időpontjában e tekintetben a helyzet a következő:
   
   A horgászegyesület vonatkozásában általában:
   • a tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetősége jár el;
   • az egyesület felügyelő bizottságának tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése az illetékes;
   • az egyesület vezetőségének tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.

Az elsőfokú fegyelmi határozatban a fellebbezés lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást az előzőekben ismertetett hatásköröknek megfelelően kell megszövegezni. A közgyűlés határozata ellen az illetékes Bírósághoz lehet fellebbezni.

5. Az egyesületi fegyelmi szervek, valamint a fegyelmi ügyet tárgyaló szervek akkor határozatképesek, ha ülésükön tagjaiknak legalább a fele jelen van.
6. Az etikai szabályok megsértése nem képez fegyelmi vétséget, az egyes fegyelmi ügyek elbírálásánál azonban mérlegelni kell a horgászat etikai szabályaiba ütköző magatartást is.
7. Akivel szemben a horgászattól két évet meghaladó eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki, csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha büntetésének letöltése után ismét horgászvizsgát tesz.
8. A Fegyelmi Szabályzat 4. § (1) bekezdése értelmében a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás esetén, a fegyelmi határozattal összefüggésben, a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére - minden esetben vissza kell vonni. Ez a rendelkezés természetesen az országos, az általános és a kombinált területi engedélyekre is vonatkozik. Ez utóbbiakat csak abban az esetben nem kell visszavonni, ha a horgászt olyan víz területről tiltják ki, amelyekre ezek az engedélyek nem érvényesek.
9. Abból a célból, hogy az egyesület illetékes szerveinek áttekintésük legyen a fegyelmi helyzetről, a Fegyelmi Szabályzat előírja, hogy az egyesületek valamennyi jogerős fegyelmi határozat egy példányát, a jogerőre emelkedést követő 15 napon belül, jogerősítő záradékkal ellátva küldjék meg az egyesület vezetőségének. Ha az elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezett, a tizenhatodik napon jogerőre emelkedik. Ha a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetésekor fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor, míg a másodfokú fegyelmi határozat a kihirdetéskor nyomban jogerőssé válik.
   
   Ha a határozat jogerőre emelkedett, azt jogerősségi záradékkal kell ellátni.
10. Annak érdekében, hogy a Fegyelmi Szabályzat 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesülhessenek, közgyűlésen tájékoztatni kell az egyesület tagságát a fegyelmi vétséget elkövetőkkel szemben hozott döntésekről.                                                                                                                                      
11. A jogerőre emelkedett marasztaló határozat lényeges részét - az egyesület elnökének saját hatáskörben hozott határozatait is - be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványának "Hivatalos bejegyzések" rovatába és fel kell jegyezni az egyesület tagnyilvántartó kartonjára. Kitiltást, a tagsági jogok felfüggesztését, kizárást vagy eltiltást tartalmazó határozat esetén fel kell tüntetni a büntetés időtartamának első és utolsó napját is. A bejegyzés a Fegyelmi Szabályzat 15. § (3) bekezdésében meghatározott fegyelmi szerv feladata.
12. Az egyesület ne mulassza el a Fegyelmi Szabályzat 15. § (4) bekezdésének azt a rendelkezését teljesíteni, hogy a jogerős fegyelmi határozatok rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.
13. A szabálysértést is megvalósító súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén az elkövető ellen a fegyelmi eljáráson túlmenően a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni. Jogosulatlan halászat vagy horgászat szabálysértését követi el, aki engedély nélkül vagy tiltott helyen, időben, módon vagy eszközzel halászik vagy horgászik. Az ilyen szabálysértés elbírálása az elkövető lakhelye szerint illetékes FVM Halászati Felügyelőnek hatáskörébe tartozik. Az említett szabálysértés elkövetője pénzbírsággal is sújtható.
    
    A horgászattal összefüggésben azonban más szabálysértés is előfordulhat. Ilyen a vízjogi szabálysértés, vízszennyezés szabálysértése, a természetvédelmi szabálysértés (pl. természetvédelmi terület rongálása). Az utóbb említett, szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétségek esetén a szabálysértési feljelentés megtétele ugyancsak indokolt.
    
    Az Egyesület FEGYELMI BIZOTTSÁGA

Mellékletek:

1. Az egyesület fegyelmi szabályzata
2. Ajánlások a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározására
3. Iratminták
   1. A fegyelmi eljárás elrendelése
   2. Az eljárás alá vont tag idézése
   3. Tanú idézése
   4. Tárgyalási jegyzőkönyv
   5. Határozat

A Buzásvölgyi Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:
 

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület, testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.
 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

1. akit halászattal, horgászattal kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;
2. aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;
3. akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
4. aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervnek, a horgászrendnek, az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti; (aki a Horgászat Országos Szabályai előírásait, vagy az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi); aki, mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;
5. aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;
6. aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
    

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §

1. Fegyelmi büntetések:
   1. figyelmeztetés;
   2. írásbeli megrovás;
   3. a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy horgászkezelésben levő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás;
   4. tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
   5. egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
   6. horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.

Indokolt esetekben a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.

Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama öt év.

A 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év vagy végleges kizárás.

A 3. § (1) bekezdésének c) d) és f) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4. §

A 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgász jegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére - minden esetben vissza kell vonni.

5. §

Akivel szemben a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgász jegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.
  

HATÁSKÖRÖK

6. §

1. Az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása.
2. Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása általában az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra, azaz egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta.
   
   Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.
   Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgász jegyet, az eljárás lefolytatására, azaz egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.
3. Különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, illetőleg ha az ügy tárgyilagos elbírálása az illetékes szervnél valamilyen okból nem látszik biztosítottnak, akkor az egyesület közgyűlésének kell az eljárást lefolytatni és határozatot hozni.

RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT

7. §

1. Az egyesület elnöke az egyesületi fegyelmi szervek által hozott jogerős határozatot - annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül - rendkívüli felülvizsgálat céljából a közgyűlés elé terjesztheti, ha az eljárás során
   • súlyosan megsértették a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit,
   • a kiszabott büntetés kirívó módon nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
   • a hozott határozat jelentősen sérti a horgászközösség, illetőleg az elkövető jogos érdekeit.

2. A Közgyűlés rendkívüli felülvizsgálati jogkörében a jogerős határozatot megváltoztathatja, megsemmisítheti és az utóbbi esetben a szükséghez képest új eljárást rendelhet el. Az új eljárás lefolytatására felhívhatja az illetékes egyesületi fegyelmi szervet, de az eljárást saját hatáskörébe is vonhatja.
3. Az (1) bekezdésben, továbbá a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogkör megilleti az egyesület elnökét is, azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben rendkívüli felülvizsgálat végett az egyesület közgyűlése elé terjesztheti a fegyelmi bizottság jogerős határozatát is. Az egyesület Fegyelmi Bizottságára értelemszerűen irányadók a (2) bekezdésben foglaltak.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

8. §

1. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
   
   A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:
   • halászati őr, esküt tett társadalmi őr,
   • megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett (sértett) horgász, esetleg bármely más horgász.
   • a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

2. Elrendelésre jogosultak:
   
   az Egyesület hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesület közgyűlése, vezetősége, nevében az egyesület elnöke.
3. Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.
   Ha a horgászegyesület tagja a 2. § a), b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
   Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.
4. Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján - megítélése szerint - csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.
5. Ha az elkövető az elnöknek a 8. § (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
6. A (4) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

ELÉVÜLÉS

9. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától hat hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

10. §

1. A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásakor a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van.
2. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élet társa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.
3. A másodfokú, illetőleg a 7. § alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg - vizsgálóbiztosként - az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

11. §

1. A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.
2. Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy - szükség esetén - annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
3. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
4. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
   
   Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését vagy két tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban - a bizonyítási eljárás mellőzése esetén - csak a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
5. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.
6. A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni.
7. A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből - figyelmeztetés után - kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után - a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében - a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
8. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

12. §

1. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, (foglalkozását), egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgász jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
2. A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és - amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti - a jegyzőkönyvvezető írja alá.

13. §

1. A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
2. Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
   1. a terhére rótt cselekményt nem fegyelmi vétség
   2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg;
   3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
   4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült: az eljárást határozattal megszünteti.

A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második - rendelkező - részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell:

1. az eljárás megszüntetése esetén az esetleges korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes engedély illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől.
2.  elmarasztaló határozat esetén:
   • az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;
   • annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított- büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl.: területi jegy bevonás) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;
   • a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;
   • az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja.

A határozat harmadik - indoklási - része a fegyelmi szerv, által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14. §

1. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.
2. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak - a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát, az egyesület vezetőségének meg kell küldeni.
3. Ha a 3. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

15. §

1. A 3. § (1) bekezdésének c) - f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.
2. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során a 8. § (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják).
3. Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést - ha arra lehetőség van - a másodfokú határozatot hozó, illetőleg a rendkívüli felülvizsgálati jogkörével élő fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség - mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson - ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.
4. A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.
5. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetőség, választmány által lefolytatandó első- és másodfokú, továbbá a Bíróság hatáskörébe tartozó eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

16. §

1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
2. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
3. A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
4. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
5. A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen a Bírósági jogorvoslatnak van helye 30 napon belül.

ÚJRAFELVÉTEL

17. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik, Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.
 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

18. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület, vezetőségétől, illetőleg a 6. § (3) bekezdésében és a 7. § -ban meghatározott esetben, az ügyben a legfelsőbb szinten érdemben eljárt fegyelmi szervtől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. § e) és f) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.
 

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

19. §

1. Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt - súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével - a 8. § (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
2. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

Recsk, 2012. január 14.

Elfogadta a Buzásvölgyi Horgász Egyesület 2012. jan. 14.-i közgyűlése.


 

A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékét az egyesület Fegyelmi Szabályzata 3. §-a határozza meg.

Nincs azonban szabály arra nézve, hogy az egyes fegyelmi vétségek miatt milyen fegyelmi büntetés kiszabása indokolt. A Fegyelmi Szabályzat 2. §-a nem is sorolja fel részletesen a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok nagyobb csoportjait: így pl.: fegyelmi vétséget követ el, aki vét a horgászrend előírásai ellen. A horgászrend azonban sokféle előírást tartalmaz, s nyilvánvaló, hogy nem minden előírás megszegőjét kell azonos súlyú büntetéssel sújtani.

A tapasztalatok szerint az egyesületek fegyelmi gyakorlata nem kiegyensúlyozott: gyakoriak a szélsőségek, előfordul, hogy helyenként figyelmeztetésben részesítik olyan cselekmény elkövetőjét, akit máshol kizárnának az egyesületből. A büntetések kiszabásánál tapasztalható bizonytalanság egyik oka, hogy az egyesületek többségénél nincs vagy alig van fegyelmi ügy, ezért nincs kialakult büntetéskiszabási gyakorlat, az esetenként kiszabásra kerülő büntetések ötletszerűek.

Az egyesületi tagok is szorgalmazták, hogy adjuk ki a "Horgász BTK"-t, azaz jelöljük meg, hogy a gyakrabban előforduló fegyelmi vétségek esetén milyen mértékű büntetés kiszabása indokolt. Ennek a kívánságnak teszünk eleget, annak hangsúlyozása mellett: nem kívánjuk a fegyelmi gyakorlatot merev korlátok közé szorítani, ezért csupán javaslatot teszünk az egyes fegyelmi büntetések mértékére nézve, amelytől azonban - ha az indokolt - mind felfelé, mind lefelé el lehet térni. Nem volna tehát célravezető a javaslatban foglaltak automatikus alkalmazása, mert ez éppen az egyéniesítést zárná ki, ami pedig a büntetéskiszabás egyik alapvető követelménye.
 

Általános tudnivalók a büntetés kiszabásáról

Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell. Az esetek jelentős részében egyébként nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan. Többnyire pl. nem bizonyítható, hogy az elkövető lemérte-e a méreten aluli halat, s azt abban a tudatban tartotta meg, hogy méreten aluli, vagy otthon felejtette mérőszalagját, ezért csupán becsléssel állapította meg a hal hosszát és esetleg azt hitte, hogy az méretes. (Egyébként az sem zárja ki a felelősségre vonást, ha a halat mások mérték meg és méretesnek tartották, mert a horgász köteles személyesen meggyőződni a fogott hal hosszáról.)

A példaként említett és hasonló esetekben tehát nincs különösebb jelentősége annak, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan, ezt legfeljebb - ha a szándékosság vagy a gondatlanság bizonyítható - a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál lehet figyelembe venni.

A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól. Ha azonban helyi érvényű szabályról - pl. rendkívüli tilalmi időről vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról - van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellett-e. Ez főként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető. Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő módon közhírré tették-e. Ha ugyanis valaki első alkalommal horgászik egy ismeretlen vízterületen, az köteles a horgászat megkezdése előtt az esetleges helyi szabályokról tájékozódni. Ha azonban ezt már korábban megtette és a kellő felvilágosítást megkapta (pl. írásban átadták neki a helyi horgászrendet), akkor már nem lehet elvárni, hogy a horgászat megkezdése előtt minden alkalommal újból és újból érdeklődje meg, vajon időközben nem vezettek-e be valamilyen további korlátozó rendelkezést. Vétkesség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamely helyi jellegű korlátozó rendelkezést nem ismert és a körülményeknél fogva a tőle elvárható gondosság mellett nem is volt köteles ismerni (mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, csak esetenként lehet elbírálni. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni

• a cselekmény súlyosságát;
• az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint
• az egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

A gyakorlatban előforduló fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. (Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevő enyhítő vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg. Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet pl. 6 hónapi eltiltás helyett ennél rövidebb időtartamú - esetleg próbaidőre felfüggesztett - eltiltásra vagy írásbeli megrovás alkalmazására is.) A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülménye (pl. a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkozást keltő vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik). A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is (nem mindegy pl. hogy valaki milyen mértékben rongálja meg a partvédőművet). Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény lehet pl. az, ha az elkövető

• fiatalkorú,
• kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait;
• számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára;
• súlyos betegségben szenved;
• feltáró jellegű beismerést tett;
• tettét őszintén megbánta.

A példaként felsorolt okok azonban nem szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyűlésén botrányt okozott), önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítő körülmény. Az a tény, hogy az elkövető ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén is csak olyankor enyhítő körülmény, ha az elkövető rendszeresen szigorúan ellenőrzött vízterületen horgászik. Gyengén ellenőrzött vizeken ugyanis előfordulhat, hogy az elkövető sorozatosan követett ugyan el fegyelmi vétséget, s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten.

Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető

• már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;
• tettét italos állapotban követte el;
• megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása semmiképpen nem súlyosbító cselekmény;
• a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani;
• másokat próbál belekeverni, hogy így mentse magát, igaztalan dolgokat állít, sérti tagtársait.

Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet az egyesület taván, rendezvényein, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábít, illetőleg kívülállókban kedvezőtlen véleményt kelt a horgászokról. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valahol elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek vagy bizonyos fajta fegyelmi vétségek (pl. a bot őrizetlenül hagyása, több bot használata, rendezvény megzavarása, verekedés, stb.), s a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre.

Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések